Milyen tanár szeretnék lenni?

Az idő gyors múlásával, egyre inkább sürgőssé válik, hogy feltegyem magamnak a kérdést. Hisz egyszer csak azon fogom kapni magam, hogy húsz kisgyermek várja majd, hogy mondjak nekik valami igazán érdekeset, valami igazán újat, valamit, ami kielégíti a kíváncsiságukat. Erre jobb minél hamarabb felkészülni, mert akkor már nem lesz idő, ott cselekedni kell.

Elsősorban lelkes akarok lenni. Lelkes abban, hogy kíváncsivá tegyem a diákokat, lelkes abban, hogy új módszerekkel érdekesebbé tegyem a tanulást, és végül, de nem utolsó sorban, abban, hogy neveljem őket saját személyem által. Mert szerintem, a tanár személyiségén sok minden múlik. Sok kezdő tanár abba a hibába esik, hogy fel akar venni egy szerepet (kedves/szigorú tanár), egyik sem szokott a legjobban elsülni. Ilyenkor a diákok vagy utálják a tanárt keménysége miatt, vagy lenézik, mert a túl engedékeny tanárnak nincs tekintélye az osztályban. Véleményem szerint a szerepek helyett, azt kellene megtanulják a tanárok, hogy saját magukat tudják adni. Ehhez azonban mély önismeret szükséges. Én nem szeretnék ebbe a hibába esni, ezért nem is gondolkodom azon, hogy majd szigorú, vagy tán engedékeny leszek. Inkább azon dolgozom, hogy minél inkább megismerjem önmagamat, felismerjem a hibáimat, azokat elismerjem majd a diákjaimnak is.

A lelkességet majd a diákjaimnak is szeretném átadni. Ha majd vallástanárnő leszek, biztatni fogom őket, hogy kezdeményezzenek új tevékenységeket, hogy ne otthon a számítógép előtt üljenek egyedül, hanem találjanak ki közös programokat, korosztályok szerinti vallásos csoportosulásokat. Nem szeretném, ha a gyerekek, fiatalok körében a vallásos élet kimerülne heti egy vallásórában és egy misében.

Másodsorban nyitott szeretnék lenni. Nyitott a diákjaimmal szemben, hogy barátként tudjanak rám tekinteni, és nyitott az alternatív pedagógiai módszerek irányában, hogy színt vihessek az óráimba néhány játékos feladat felhasználásával. Álláspontom szerint a vallás nem egy olyan tantárgy, amelyet ismeretek átadásával meg lehetne értetni a gyerekekkel. Szükséges a fogalmakat, szövegeket demonstrálni, bemutatni, példát mondani/mutatni, eljátszani, lerajzolni. Majd mindent fel fogok használni, hogy igazán izgalmas órákat tarthassak.

Végül, szeretnék majd érthetően, egyszerűen magyarázni. Úgy fogom felépíteni az aznapi tananyagot, hogy annak legyen kiindulópontja, legyen célja, legyenek érveim és legyen egy végkövetkeztetés, mely minden diák számára könnyen megérthető. Fontosnak tartom, hogy majd tanárként legyek annyira rugalmas, hogy a diákok kérdéseire tudjak válaszolni. Ne csak azt tudjam, amiből arra az órára felkészültem, hanem legyen egy általános tudásom abból, amit tanítok. Nem tartom szerencsésnek, ha diákok észreveszik, hogy a tanár nem szakértője a témának, amelyet tanít, és eleve amit a tanár sem ért, azt nem tudja elmagyarázni érthetően a gyerekeknek.

Végső soron célom az, hogy legyek felkészült, amit tudok, azt tudjam lelkesen, kíváncsiságot felkeltően átadni, változatos módszerek, segédeszközök felhasználásával, barátságosan.